„Én is szolgálok, mint a többi árva,a láznak és aranynak, kósza lélek,
irgalmat esdek, a karom kitárva,
s alázatos vagyok, mivelhogy élek.”
(Kosztolányi Dezső: A nagyvárosban éltem, hol a börzék, 1924)
A börtönparancsnokok gyakori panaszai a következők:
- ilyen építészeti sajátosságok között nehéz irányítani ezt az intézetet
- ilyen fogvatartotti állománnyal nagyon nehéz dolgom van
- ilyen személyi állománnyal nehéz dolgozni
Kevés szó esik a rezsimekről. (A rezsim általános meghatározása: formális és informális normák összessége, amelyek a rendszer működését szabályozzák, valamint alapvetően vezérlik a rendszer gazdasági és társadalmi interakcióit. Korábban a büntetés-végrehajtási rezsimet szoros kapcsolatba hoztuk a klasszifikációval, a differenciálással, a kockázat-elemzéssel és a rezsimprofillal.)
A börtön nem csupán totális intézmény, habár valóban totális intézmény, azonban rendszer is, amelynek emberi és gépezeti elemei vannak, és ezek kölcsönösen hatnak egymásra, befolyásolják és alakítják egymást. Tanulmányozzuk a fenti ábrát!
Az ábrán a börtönmenedzselés négy alapvető eleme és azok kapcsolata, valamint a sajátosságaik láthatók: pl. a rezsim inkább gépezet, és inkább függ a börtön vezetésétől, mint pl. az épület (vagy ahogy a parancsnokok szokták mondani az építészeti sajátosságok). Az előző évi, és az azt megelőző évi tanulmányainkból tudjuk, hogy az emberekre bizony nehéz hatni, ezért a börtönmenedszment – ha a fenti ábrában van valami igazság – a rezsimekre képes a leginkább hatni (lásd ezen fejezet 4.-es pontját)
A börtön rendszerének pszichológiai vonatkozásai
A börtön elemekből felálló rendszer. Máshogy vélekedik a börtönről a biztonsági felügyelő, a nevelő, a parancsnok, a személyzetis, a jogász és az informatikus stb. A lentebb található 42 faktor előjele (vagy akár 10-es skálán való osztályzása) erélyesen befolyásolja börtönről kialakuló egységes vagy egészleges képet. Ezzel kapcsolatban nézzük át az attitűdökről tanultakat, és ne feledkezzünk meg régi állításunkról, hogy a börtön zárt társas közeg! Mindegyik faktor hatással van a többire, és mindegyik pszichológiai jellegű; ez is bizonyítja, hogy milyen nehéz a börtön tudományos és elméleti megközelítése. A lenti faktorok megértése hozzásegít ahhoz, hogy egy általános képünk alakuljon ki az adott börtönről. Nyílván számos más faktort lehetne még felsorolni, vagy néhány faktort szét lehetne bontani.
1. Azonnal érzékelhető tényezők:
(1) atmoszféra – lehet katonás, laza, anarchikus, hektikus stb. – általános hatással van a személyzetre és a fogvatartottakra
(2) a személyzet hozzáállása – lehet megosztott a szervezeti egységek tekintetében, lehet egységesen büntető, rasszista, de lehet kooperatív, sőt korrupt is – a személyzet hozzáállása (a korábbiak szerint: attitűdje) nagyon nehezen alakítható, ez az a tényező, ami pénzzel (további költségvetési kiadásokkal) nem orvosolható vagy nem formálható
(3) szag – lehet kellemes, lehet kellemetlen – mindenképpen létezik tipikus börtönszag, a kellemetlen szag egy túltelített intézetben elviselhetetlen, mégis el kell viselni, ez arra utalhat, hogy a fogvatartottak szenvednek a börtönben, ahogy valószínűleg a személyzet is
(4) higiénés körülmények – az ember alapvető igénye a tisztaság, az intim tisztaság, ami általában a szabad életben tabutéma, az a börtönben az emberek szeme előtt zajlik, a börtön annál inkább emlékeztet a külvilágra, minél inkább sikerül a higiénés körülményeket komfortossá tenni
(5) üzemek – a munkáltatás a börtönben lehet hiábavaló, de lehet hatékony is, külön kategória az intézet fenntartása, amit szinte minden esetben a rabok végeznek
2. A börtön menedzselése
A börtön irányítása kiterjed a fogvatartottakra, az épületekre, a személyzetre és a rezsimekre, ebben a tekintetben:
- a fogvatartott fogalma egyezik a jogi definícióval (az a személy, aki a büntetés-végrehajtási intézetben fogva van…)
- az épület a börtön épületeinek összessége, és ezek is a fogvatartottak szerint különböztethetők meg: lakóhelyiségek, üzemek, étkezde, sétaudvar, irodák, biztonság – ebből a szemszögből nyilvánvaló, hogy azok a helyek nyugodtabbak, ahol egyáltalán nem fordul meg fogvatartott (pl. biztonsági központ), ugyanakkor minden épület a fogvatartottak irányítása érdekében jött létre
- a személyzet ilyen szemszögből a börtönben lévő személyek nem fogvatartotti része (kivéve a látogatókat: hozzátartozók, védők, vendégek)
- rezsim: a rezsim függ a fogvatartottaktól, az épülettől és a személyzettől, ahol a három tényező nagyjából egyezik, és némileg permanens, azt nevezzük rezsimnek, függetlenül a jogszabályoktól (pl. nevelési csoportok, szintek, szárnyak stb.)
(6) fogvatartottak – jogi státusz, nem, életkor, speciális kategóriák, etnikumok, idegen állampolgárok
(7) épületek – barakk, emeletes épület, csillag, panoptikum stb.
(8) személyzet – organigram, szervezeti kultúra, beosztások, létszám, túlórák
(9) rezsim – házirendek, napirendek, őrutasítások, statisztikák stb. (ilyen lehet pl. a kutyanyelv)
3. Feltételek
Alapvető dolog a börtön működését tekintve, hogy milyen feltételek segítik és/vagy gátolják az optimális hatékonyságot:
(10) rendelkezésre álló hely, telítettség
(11) zárkák: életkor szerint, dohányzó – nem dohányzó, nem szerint, jogi státusz, egészség, biztonság
(12) zárkabelső: fűtés, világítás, szellőzés, csengő, megfigyelhetőség
(13) zárkaberendezés: bútorok, ágyak, ruházat, ágynemű, zárható szekrény
(14) általános higiéné: fürdő, wc, mosdó
(15) wc-hez való hozzáférés: zárkán belül vagy kívül, elkülönítve vagy nem
(16) étkezés – minőség, mennyiség, gyakoriság, hol?, higiéné, diéta, vallás
(17) szabadlevegőn tartózkodás – idő, tér, közösség, időjárási feltételek
4. A börtönrezsim
A börtönrezsim egy meghatározott helyen tartott fogvatartotti csoport házirendjének és napirendjének szabályok szerinti és attól független működése és érvényesülése.
(18) aktivitás – ez egy túlságosan bő faktor, a fogvatartottak lefoglalását jelenti, és minimálisan a következő részei vannak:
- munkavégzés
- szakmai képzés (az utóbbi két kategória a foglalkoztatás, amit a magyar szabályozás egy kategóriakánt kezel)
- oktatás (literáció, numeráció, általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, zárkán belüli tanulás)
- vallásgyakorlás
- rekreáció
- könyvtár
- sport
- fizikai edzés (különösen a fiatalkorúaknál fontos)
- fitness (a fogavatartottak általános erőnléte – ha pl. egy börtönben sok a kigyúrt fogvatartott, az a fogvatartotti programok kudarcára utalhat)
- együttműködés
- zárkán kívül töltött idő
- nyitott körletek
(19) rend – szintén bő faktor, a fogvatartottak korlátozását jelenti, és minimálisan a következő részei vannak:
- szabad mozgás (hazánkban pl. törvény is maghatározhatja)
- ösztönzések (pl. hogyan kerülhet valaki nyitott körletre, mennyire merev és következetes a rendszer)
- különleges körletek (pl. ahová közelebb van a fizikoterápiás kezelő egység = jobb zárka)
- általános biztonság
- különleges biztonság (milyen intézkedések várhatók rendkívüli esemény esetén)
- motozások
- belső mozgatások (pl. hogyan kerül valaki az egészségügyi részlegre)
- önkárosítás / szuicid-prevenció
- bullying (kortársbántalmazás, heccelődés, szívatás stb.)
- formális és informális büntetések
- kényszerítő eszközök
- mozgásgátló eszközök
- szegregáció (pl. muszlim fogvatartottak elkülönülése vagy elkülönítése)
- izoláció (fegyelmi, egészségügyi vagy biztonsági stb.)
(20) szakaszok – milyen összetevői vannak a fogvatartott börtönbeli életének hosszútávon, és ezekből miként építkezik fel az egész szabadságvesztés büntetés:
- befogadás
- elhelyezés
- foglalkoz(tat)ás
- fegyelmi eljárás
- szegregáció
(21) kapcsolat a külvilággal – a börtön relatív értelemben annál jobban integrálódik a társadalomban, minél több lehetősége van a fogvatartottnak a külvilággal való kapcsolattartásra:
- telefon (pl. lehet-e bejövő hívás?)
- levelezés (cenzúra, ellenőrzés, szúrópróbaszerű ellenőrzés, pecsételés stb.)
- látogatás (nyitott, zárt, családi, otthoni, kimenő, eltávozás stb.)
- csomagok (tiltott tárgyak és az ellátás ellentéte)
- a lakóhely távolsága
- civil szervezetek
5. Az egészségügy
(22) kockázati vizsgálat befogadáskor
(23) egészségügyi elhelyezés
(24) gyógyszerek – gyógyszerosztás, gyógyszerforgalom
(25) kábítószerügy – kezelés, illegális forgalom
(26) detoxikáció
6. Személyzet
(23) Ethos (erkölcsi világkép)
(24) gyakorlati szabályozás (pl. fegyverhasználat vs. fegyverviselés)
(25) alkalmazható vs alkalmazott kényszerítő eszközök
(26) kommunikációs eszközök (fogvatartottal, egymás között)
(27) az állomány összetétele (nem, életkor, képzettség, etnicitás stb.)
(28) az állomány megújulása
(29) az állomány képzése
(30) váltások
(31) vezénylések
(32) a feladatok átadása-átvétele
(33) távollétek
(34) fluktuáció
7. Eljárási biztosítékok
A börtön lényegi eleme a valós jogszerű működés, ha ez hatékony, közvetlen jó hatással van az intézet biztonságára és a fogvatartottak hangulatára, valamint minden más faktorra közvetetetten pozitív hatást fejt ki, a követekező elemei vannak:
(35) dokumentáció: a letartóztatás időpontja, fegyelmi eljárás, kényszerítő eszköz, panaszok, kérelmek, események
(36) a fogvatartottak tájékoztatása: szabályok, szokások, anyanyelv, illiteráció (analfabétizmus)
(37) jogvédelemhez való jog
(38) jogsegély
(39) biztosítékok érvényesülése (pl. ha jutalmat szerez, az ugyanúgy érvényes átszállítás esetén)
(40) bizalmas adatok (pl. a felügyelő ne láthassa a pszichológusi bejegyzést)
8. (41) Panaszjog és a fellebbezés érvényesülése
A személyes szabadságától megfosztott személynek joga van minden, az életét érintő döntés ellen panasszal élni, és amennyiben ez nem rendezhető intézeten belül, a panaszra adott választ meg lehet fellebbezni, sőt nemzetközi fórumhoz is lehet fordulni.
Az ilyen dokumentumok szigorúan bizalmasak, és biztosítékot jelentenek a fogvatartottak számára vélt vagy valós sérelmeikkel kapcsolatban.
Az olyan börtönrendszer, amely elnyomja ezt a biztosítékot, besúgókat termel, ez a fogvatartottakat gyanakvóvá, kiégetté, kimerültté és agresszívvá teszi.
9. (42) Független felügyelet és monitoring
A büntetés-végrehajtás a társadalom része, és ilyen módon a társadalomnak tartozik beszámolni az elvégzett feladatairól. Könnyebb egy börtönt irányítani, ha a döntésekbe bevonjuk a helyi közösséget (pl. hol létesüljön újabb őrtorony stb.), a helyi vállalkozókat (a beszállítóinkat valóban megpályáztatjuk), vagy az egyéb társadalmi szervek tagjait (a helyi iskola tanárai másodállásban bejárhatnak-e a börtönbe tanítani) stb.
Gyakorlat
A fenti ábrát harmadéves nappali tagozatos hallgatókkal készítettük egy bv. pszichológia órán. A hallgatók felírtak egy lapra egy-egy dolgot, ami szerintük a büntetés-végrehajtást jelenleg hátráltatja. Majd elhelyezték az általuk kiemelt problémát a fenti táblázatban. Ezen az ábrán rendkívül jól látható, hogy egyetlen elem került a "gépi-függő" (rezsim) kategóriába: a militarizmus.
Az "emberi-függő" kategóriában a következők szerepeltek:
- rivalizálás, morális válság, a problémák tagadása, stressz, rossz kommunikáció
Az "emberi-független" kategóriába a következő elemek kerültek:
- drog, gengesedés, alulfinanszírozottság, létszámhiány, közöny
A "gépi-független" rekesz elemei:
- túltelítettség, bürökrácia
A magyar börtönök rezsimjét ezek szerint a fegyelem, és a jelentési kötelezettség (militartirmus) jellemzi.
Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy érvényesülhet ebben a légkörben az elítéltek nevelése, illetve a fogvatartottak őrzése.
